Epsomit só

Az epsomit-só, más néven magnézium-szulfát hashajtó hatással van a székrekedésre. Amikor a só belép a bélrendszerbe, bizonyos ozmotikus nyomást hoz létre, aminek következtében több folyadék jut a bélrendszerbe, aminek következtében a gyomor-bélrendszer mozgékonysága elősegíti a székletürítést és enyhíti a székrekedés tüneteit. A mellékhatás a székrekedés is, és az adagolás nem lehet túl sok. Orvos irányítása mellett kell bevenni.

Az epsomitsó vérnyomáscsökkentő gyógyszerként is alkalmazható, hatékonyan enyhíti a magas vérnyomást, emellett choleretikus hatása is van, ami elősegítheti az epehólyag működését. Ha a bélben rendellenesen erjedt, akkor rovarölő szerekkel is fogyasztható. Helyi alkalmazás esetén gyulladáscsökkentő és duzzanatcsökkentő hatása is van. A magnézium-szulfát a központi idegrendszert is lenyomja, nyugtató és görcsoldó hatású, valamint enyhíti az intracranialis magas vérnyomást.

A tanulmányok azt mutatják, hogy az epsomit só segíthet szabályozni az elektrolitokat a szervezetben, biztosítva az izmok, idegek és enzimek megfelelő működését. A magnézium az is ismert, hogy kritikus szerepet játszik a kalcium megfelelő felhasználásában, amely az elektromos impulzusok fő vezetőjeként szolgál a szervezetben.

A mezőgazdaságban az epsomit sót magnéziumműtrágyaként használják. A magnézium-szulfát a magnézium-műtrágyák fő fajtája. Magnézium és kén tápanyagokat egyaránt tartalmaz, amelyek jelentősen javíthatják a terméshozamot és a termés minőségét. Ugyanakkor elősegítheti a szilícium és a foszfor felszívódását a növényekben.

Alapműtrágyaként vagy fejtrágyaként általában 13-15 kg magnézium-szulfátot kell kijuttatni egy műtrágyánként. 1-2%-os epszómit sóoldat volt a legjobb a fejtrágyázásra (levélpermetezésre) a termésnövekedés korai szakaszában.
A mikroorganizmusipar számára a magnézium-szulfát-heptahidrát táptalaj összetételeként, sörfőzési adalékanyagként, a magnézium pedig sörfőzéshez szükséges vízhez használható, amely a fermentáció tápanyagforrásaként szolgál.